A felek jogai az opciós ügyletekkel

A felek eltérő megállapodásának hiányában az egyébként nem hitel- vagy kölcsönszerződés esetében a jogviszony hitel elemére vonatkozó részére a Ptk. A hitelviszony az egyik alapvető magánjogi jogviszony. Ezzel szemben a Ptk. Ez a megközelítés a hitelezési tilalommal párosuló állami hitelmonopólium időszakában helytálló volt, ma már a magánszférát, és különösen az üzleti kapcsolatokat sűrűn átszövik a hitelviszonyok.

Opciós ügylet

A hitel- illetve a hitelviszony hiteljogviszony tágabb megközelítésben felöleli mindazokat az ügyleteket, amelyeknél két tényezőnek van kiemelt jelentősége, nevezetesen az időnek és a bizalomnak. A hiteljogviszony a pénz- és értékpapír-ügyletek alapjogviszonya, mely nem csak azokat a klasszikus hitelügyleteket foglalja magában, amelyeknél a hitelező legtöbbször üzletszerűen hitelezéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet, bank pénzkölcsönt folyósít az adósnak, hanem azokat is, amelyeknél a bank bizalmi tőkét, azaz nem a felek jogai az opciós ügyletekkel bocsát ügyfele rendelkezésére, hanem fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy javára jutalék ellenében.

A hitelfogalom széleskörű voltát jellemzi, hogy hitel egy személy vagy vállalkozás fizetőkészségének és fizetőképességének kifejezése is. Hitelviszonynak tekintendő minden halasztott fizetés is, így végső soron az áruhitel, a részletvétel, az előleg, sőt az ún.

Ilyen megközelítésben a betétügylet is felfogható hitelviszonyként, minthogy az ügyfél hitelez a banknak azzal, hogy betétet helyez el nála.

Természetesen a hitelviszonyoknak ez az utóbbi köre nem automatikusan vonható be a hiteljogviszonyok közé. Az elmondottakra tekintettel érzékeltetni kívánjuk a hitelviszonynak ezt a tágabb értelmezési lehetőségét, mégpedig azzal, hogy a fejezetben szereplő szerződések élére állítjuk. Ezt indokolja az is, hogy más, az e fejezetbe tartozó ügyletek — mint a betét, a folyószámla — alapját képezi a hitelviszony.

Ez segíti a fizetési fegyelem polgári jogi eszközzel való megszilárdítását. Hitelszerződés A Ptk. A jelenlegi Ptk. A kommentár a XXV.

PED analógiakénti használatával a feleket, a szolgáltatást-ellenszolgáltatást és a felek egyező akaratnyilvánítását jelöli meg lényegi elemként. A hitelszerződés szabályainak megalkotásánál a bankok által nyújtott hitelből kell kiindulni, azaz gyakorlatilag hitelszerződés címszó alatt a bankhitelszerződés mintáját kell követni.

Az ilyen szabályozást az indokolja, hogy a hitelszerződésben az egyik szerződő fél a felek jogai az opciós ügyletekkel mindig hitelezési tevékenység üzletszerű folytatásával felruházott gazdálkodó szervezet, azaz: bank. A szabályozást úgy kell a felek jogai az opciós ügyletekkel, hogy abból egyértelműen következzék az, hogy a szerződő feleket a hitelszerződés megkötéséből következően terhelik bizonyos szerződéses kötelezettségek, függetlenül attól, hogy a későbbiekben sor kerül-e kölcsönszerződés megkötésére, avagy a hitel lehívására, illetve egyéb hitelműveletek végzésére.

Ez utóbbiak szempontjából a hitelszerződés finanszírozási keretszerződésként funkcionál, amely az esetlegesen megkötendő további szerződések vonatkozásában alapul szolgál.

A gyakorlatban a hitelszerződés megkötését nem követi kölcsönszerződés megkötése, kölcsönnek a felek a lehívott és folyósított összeget tekintik.

Így a hitelszerződés alapján külön kölcsönszerződés megkötésére nincs szükség. Ugyanígy a hitelszerződés tartalmazhatja az egyéb hitelműveletek valamennyi lényeges szerződési feltételét, vagy ha azokat nem teljes körűen tartalmazza, az egyedi szerződés csak a konkrét hitelműveleti adatokat foglalja magában.

Ezért tekinthetjük e szerződést finanszírozási keretszerződésnek. A diszpozitivitás a felekre bízná, hogy melyik megoldást választják.

A szabályozásnak azonban mélységében követnie kellene az egyéb egyedi szerződésfajták esetében követett részletezettséget.

Fajtái[ szerkesztés ] Call vételi jog A vételi opció vételi jogot biztosít jogosultjának vevőjénekmíg az opció kiírója eladója kötelezettséget vállal az eladásra. Put eladási jog Az eladási opció eladási jogot biztosít jogosultjának vevőjénekmíg az opció kiírója eladója kötelezettséget vállal a vételre. Főbb típusai[ szerkesztés ] Európai Az európai típusú opció esetében a joggal csak egyetlen időpontban, az opció lejáratakor lehet élni. Az opció lejáratkori értéke megegyezik a jegyzési ár és az alaptermék árának különbségével, vagy nullával. Amerikai Az amerikai típusú opció esetében a joggal az opció lejártáig bármikor lehet élni.

Rendezni kell a hitelszerződés megszüntethetőségének kérdését, az az eset ugyanis jelenleg nincs szabályozva a Ptk. A kölcsönszerződés kötése mellett egyéb hitelműveletek végzésére vonatkozó szerződések megkötésére is kell a szabályozásnak utalnia, mint ahogy utal ugyan a hatályos Ptk. Az egyéb hitelműveletek fogalmának meghatározásánál a szabályozásnak figyelemmel a felek jogai az opciós ügyletekkel lennie a Hpt.

Fentiek miatt a hitelszerződés alapján a kölcsönnyújtáson kívül garanciavállalásra, akkreditív nyitásra, váltóleszámítolásra stb. Kölcsönszerződés A Ptk. A kölcsön meghatározásánál legyen egyértelmű, hogy annak tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, és, hogy a kölcsön tárgya az adós tulajdonába kerül.

A kölcsönszerződés esetében szükség van a kölcsön fogalmának tisztázására.

Legal A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Szerző: Dr. A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Igazán nem mindennapi esemény volt, amikor a Legfelsőbb Bíróság vezető bírái közzétették egymással vitatkozó cikkeiket, és egybehangzóan megállapították azt, hogy a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása terén - elsősorban a hiányos jogi szabályozás, de részben az eddigi megengedő bírói gyakorlat következtében is - jogalkalmazási bizonytalanság alakult ki, amelyet véleménykülönbség miatt a Legfelsőbb Bíróság sem tudott megszüntetni.

A kölcsönnek két alapvető jogi sajátossága van: tárgya helyettesíthető dolog, és ebből következően az adós a kölcsön tárgyán tulajdonjogot szerez.

A kölcsön hatályos törvényi meghatározásából azonban egyik sajátosság sem tűnik ki Ptk. Ezek jogilag egyértelmű fogalmak és ez a megfogalmazás megegyezne azzal, ahogy a Ptk. Ez az egyezés segítené annak felismerését, hogy a kölcsön ugyanabban a körben és ugyanazon okok miatt különbözik a bérlettől, mint a rendkívüli letét a klasszikus letéttől, és ezáltal jól szolgálná mind a Ptk. Ez a megoldás a gyakorlat felől is alátámasztható: egyrészt a mindennapi élet szokásos kölcsön ügyletei tárgyának jelentős részét nem pénz, hanem más helyettesíthető dolog alkotja, másrészt pedig, a pénzvilágban az utóbbi időben mindennapos ügyletté vált és nagy gazdasági jelentőségre tett szert az értékpapírkölcsön és az árutőzsdei termékek kölcsöne.

A törvény jelenlegi megfogalmazása nem juttatja világosan kifejezésre azt, hogy a kölcsön tárgya az adós tulajdonába kerül. Ez a kifejezés nem egyértelmű, nem fejezi ki az ügylet tényleges tartalmát.

A kölcsönadó a bérbeadótól eltérően nem tulajdoni igénnyel rendelkezik a kölcsönadott dologra, hanem csupán kötelmi követeléssel a kölcsön-adottal megegyező fajtájú és mennyiségű dologra. A korlátlan előtörlesztés lehetőséget le kell szűkíteni a fogyasztóvédelmi rendelkezések által érintett körre, azon kívül pedig a felek megállapodására bízni e kérdés szabályozását.

A Ptk. Ezzel a szabállyal két probléma van. Egyrészt nem teljesen egyértelmű a két szabály a felmondás és az előtörlesztés egymáshoz való viszonya, másrészt pedig az előtörlesztés korlátlan lehetősége nem felel meg a piacgazdaság körülményeinek. A kölcsön idő előtti visszafizetése gondot és gyakran veszteséget okoz a hitelező, különösen a betétgyűjtést és hitelnyújtást üzletszerűen végző bank számára. A nemzetközi gyakorlatban is azt látjuk, hogy ez a kérdés a felek szabad megállapodásának a tárgya, csupán fogyasztási kölcsönök terén van jogszabályi korlát arra tekintettel, hogy a fogyasztó a pénzügyek terén nem rendelkezik a szükséges felkészültséggel és eszközökkel pénzügyei a felek jogai az opciós ügyletekkel intézéséhez, illetve ahhoz, hogy a számára hátrányos pénzpiaci folyamatok ellen védekezzen.

Indokolatlan ugyanakkor a Koncepcióban a pénztartozás határidő előtti megfizetése esetére megfogalmazott azon javaslat, amely szerint a jogosultat, ilyen kikötés esetén, ügyleti kamat illeti meg a szerződéses határidőig.

Ez szinte biztosan gazdagodást eredményez a jogosultnál, hiszen, ha csekély mértékű is, de még a látra szóló betétek után is fizetnek a pénzintézetek kamatot. A gyakorlatban az előtörlesztés általában megengedett, ezzel kapcsolatban előzetes értesítési kötelezettséget és valamilyen költségtérítést szoktak kikötni ennek tartama illetve mértéke alku tárgya. Mindezek alapján a korlátlan előtörlesztés lehetőségét le kell szűkíteni a fogyasztóvédelmi rendelkezések által érintett körre, azon kívül pedig a felek megállapodására bízni e kérdés működési stratégiák a turbó opciókhoz. A pénztartozás teljesítésére is megfelelne a Ptk.

Alternatív megoldásként fenntartható a Az előtörlesztés kérdését a Ptk. Egyéb hitelműveletek A Ptk. A bankgarancia éppen azon indok miatt, hogy az önálló alapügylettől független kötelezettségvállalást a felek jogai az opciós ügyletekkel bank vállalja, a pénz- és értékpapírkötelmek között kerüljön szabályozásra.

A szabályozás helyénél további lényeges szempont, hogy a bankgaranciát a hitel tágabb értelmében harmadik személy javára történő fizetési kötelezettségvállalás vett egyik fajtájának tekinthetjük, így a pénz- és értékpapírkötelmeken belül a hitelviszonyok körében kell szabályozni.

A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság

A szabályozásnak azonban nem bankgaranciáról, hanem általában véve garanciáról kell szólnia, ezzel is érzékeltetve azt, hogy garanciát nem csak bank nyújthat, még ha a gyakorlatban jellemzően a bankgarancia a garancia legjellemzőbb megnyilvánulási formája.

A nemzetközi gyakorlatot követő banki szokások a Koncepció szerint jó kiindulópontot jelentenek a szabályozáshoz. Az alábbi szokványok figyelembevétele elkerülhetetlen a szabályozás során: ICC Szerződéses garanciák ICC Első felszólításra fizetendő garanciák.

Az akkreditívvel a az azt megnyitó hitelintézet — az alapul szolgáló ügyletben kötelezett fél megbízása alapján — saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott időn belül a meghatározott okmányokat benyújtja, illetve az egyéb előírt feltételeket teljesíti, akkor az akkreditívben meghatározott összeget az okmányok megfelelősége esetén részére megfizeti.

Az alapügyletbeli kötelezett a hitelintézet részére az általa a kedvezményezettnek kifizetett összeget a megbízási szerződésben foglaltak szerint fizeti meg. Az akkreditív az angolszász gyakorlatban a hitel igénybevételének egyik módja, a hazai gyakorlatban elsősorban fizetési mód, melynek van biztosítéki vonása is.

Az akkreditív azért szabályozandó a pénz- és értékpapír kötelmek között, mert sok hasonlóság és különbség mutatkozik az akkreditív és a bank garancia között.

Mindkettő alapjogviszonytól független, a bankot csak saját nyilatkozata köti és e jogviszonyon kívül álló körülményre kifogást nem támaszthat. Ezen túl a garancia és az akkreditív esetében is megfigyelhető a hitelviszony-jelleg. Az okmányelőírás, illetve a bank garanciánál annak lehetősége ugyancsak azonosság a két banki instrumentum között. Különbség az, hogy az akkreditív inkább fizetési mód, a bank -garancia pedig biztosíték.

Akkreditívnél az eladó kedvezményezett addig nem kérhet akkreditíven kívüli fizetést, míg az akkreditívet igénybe veheti. A garancia azonban nem a fizetés módja, hanem biztosítéka, azaz csak a főadós mulasztása esetén nyílik meg, a felek jogai az opciós ügyletekkel erre kell hivatkozni a lehíváskor. Fogyasztási kölcsön A Ptk. A Hpt. Ezek a kölcsönök ugyanakkor fogyasztói szerződések, amelyeket a Kódex, a Koncepcióban foglaltak szerint, külön kíván szabályozni.

E körben oda kell figyelni a párhuzamos szabályozás elkerülésére. A szabályozásból ki kell derülnie annak, hogy a betét tárgya kizárólag pénz lehet, valamint annak, hogy a betét elhelyezője a betét feletti tulajdonjogát elveszíti, ennek helyébe egy bankkal szembeni kötelmi jellegű hitelezői követelés lép.

A hatályos törvény a betét két formáját szabályozza, egymástól elkülönítve, úgy, hogy a betétszerződés Nem világos így, hogy a betét két formája miben egyezik, és miben különbözik. A törvény ráadásul a betét fogalmat indokolatlanul azonosítja a lekötött betéttel Sem az A betét jogi tartalmát tekintve a rendkívüli letét Ptk. A hétköznapi gondolkodásban, ha hitelezésre gondolunk, akkor a bankra nem mint adósra, hanem mint hitelnyújtóra gondolunk.

A tényleges helyzet azonban az, hogy a bank és ügyfele közötti legalapvetőbb jogviszonyban a betétes pénztulajdonosból a bank hitelezőjévé válik. A betétesnek a befizetett pénzre való dologi jogi igénye megszűnik, ezzel együtt megszűnik a dolog tulajdonához kapcsolódó kockázata, és ennek a helyébe lép egy feltétlen fizetési kötelezettség a bank részéről, amelyhez hitelezői típusú kockázat kapcsolódik.

A betétügylet jogi tartalmának egyértelmű kifejezésre juttatása azért lenne fontos, mert a köztudatban ezzel kapcsolatban vannak félreértések. Ez a megfogalmazás nyilvánvalóan letéti jellegű jogviszonyra utal, és a letéteményes a letét használatára vonatkozó tilalmának [Ptk.

Ez azonban a jogviszony helytelen felfogása lenne. A banki tevékenység lényege, hogy a bank a nála elhelyezett betéteket a sajátjával együtt, sajátjaként használja. Ez a használat — a pénz természetéből következően — szükségszerűen tulajdon-átruházást jelent a kölcsön is tulajdon-átruházásami csak akkor lehetséges, ha maga a bank is tulajdonjogot szerez.

David Perry: Will videogames become better than life?

A betétes — bár lehet, hogy a szándéka nem kifejezetten erre irányul — tudatában van annak, hogy a bank a pénzt továbbkölcsönzi, vagy más módon befekteti, tehát tulajdonosként rendelkezik vele; tudja azt is, hogy éppen ez teszi a bankot képessé arra, hogy a betétre kamatot fizessen.

A bank nem letéteményes, hanem adós, pusztán kötelmi kötelezettsége áll fenn a betétesek részére meghatározott összeget fizetni. A bank adósi pozíciójából következik, hogy nem terheli a betétesekkel szemben sem őrzési, sem gondossági, sem pedig elszámolási kötelezettség. A prudens gazdálkodás éppen ezért a banknak nem az ügyfelekkel szembeni polgári jogi kötelezettsége, hanem hatósági követelménynek való megfelelés, amelynek hiánya a működési engedély megvonására vezethet.

A betét fogalmának megértését segíti, ha kialakulását történetiségében vizsgáljuk.

A legősibb bankügylet a letét volt, alapvetően kétféle jelleggel: egyrészt egyedileg meghatározott értéktárgyak, másrészt helyettesíthető tárgyak, amelyek letéte esetén a bank arra volt köteles, hogy ugyanabból a dologból ugyanannyit vissza depositum irregulare. A jusztinianuszi jog azonban olyannyira elismerte a rendhagyó letétet, hogy már Ulpinianus négyféle alfajáról beszél, amely közül az egyik a bankár részére adott megbízások fedezetére letett letét, a másik a kamatozó pénzletét.

Nem nehéz e két formában a mai bankszámlaszerződés és a betét archetípusát felfedezni. E két ügylet letéti jellegén az a körülmény sem változtat, hogy a pénz helyettesíthető jellegére tekintettel a letéteményes tulajdont szerez a letét tárgyán. A tulajdonjog megszerzése minden pénzátruházással járó ügylet természetes velejárója, azonban nem alapvető jellemzője azoknak.

Az ügyletek a felek jogai az opciós ügyletekkel sokkal inkább a felek szerződésben megtestesülő akarata, a szerződés gazdasági célja a meghatározó.

Betéti szerződés esetén pedig a feleknek nem célja a pénz tulajdonjogának átruházása, hanem csupán az ügylet szükségképpeni, a pénz helyettesíthető dolog jellegéből fakadó velejárója.

A betétes célja, hogy átmeneti időre a bank őrizetére bízza a pénzét, akár biztonsági, akár haszonszerzési vagy más célból. A betéti szerződés jogi természetére vonatkozóan kibékíthetetlennek látszó vita folyik a jogtudósok között már a római kor óta, miszerint a betét a szabálytalan letéttel, vagy inkább a kölcsönnel áll-e közelebbi rokonságban.

Ha azonban egyrészt elfogadjuk azt a korábban említett tételt, mely szerint a betéttel a betétes kölcsönt nyújt a banknak mind a kölcsön, mind a felek jogai az opciós ügyletekkel betét a pénz tulajdonjogának átszállását eredményezimásrészről viszont azt a megállapítást, hogy a betétes elsősorban megőrzésre adja át pénzét a banknak, akkor ez az ellentmondás látszólagossá válik.

A takarékbetétre vonatkozó hatályos szabályozás teljesen esetleges. A modern bankrendszerben ráadásul a takarékbetétnek már nincsen létjogosultsága, különös tekintettel a névtelen, bemutatóra szóló, jeligés stb. A névre a felek jogai az opciós ügyletekkel betét tulajdonosa az okmány a takarékbetétkönyv nélkül is hozzáfér a betétjéhez, és az okmányt csupán megszokásból állítják ki, ezért — mivel lényeges különbség nem mutatkozik a betét alapesetéhez képest — nincs szükség külön szabályozásra.

A szabályozásból derüljön ki, hogy a takarékbetét olyan speciális betét, amelynek nélkülözhetetlen eszköze az okmány takarékbetétkönyv. A betétkövetelés az okmány átadásával átruházható.

A betét speciális fajtája a takarékbetét. Ezzel kapcsolatban el kell dönteni, hogy milyen speciális szabályok szükségesek, és azokból mi való a Ptk. A szabályozásnak egyértelművé kell tennie először azt, hogy a takarékbetét betét, majd pedig azt, hogy miben áll a takarékbetét megkülönböztető sajátossága. Ebből a szempontból a takarékbetétkönyv illetve az egyéb szóba jöhető betéti okmány sajátosságai érdemelnek különös figyelmet. A betét feletti rendelkezésnek nélkülözhetetlen eszköze az okmány; a betétkövetelés az okmány átadásával átruházható, ezért természetesen önálló típusként szabályozandó a takarékbetét-szerződés.

A bankletét szabályozására nincsen szükség az új Ptk. A betét kapcsán szólni kell a bankletétről is, annak ellenére, hogy a hatályos Ptk. A külön jogi szabályozásra utalás ellenére, nincs olyan jogszabály, amely a bankletétet szabályozná. A törvény értelmező rendelkezéseit tartalmazó 2.

További érdekesség, hogy a Hpt. Vajon ez azt jelenti-e, hogy a pénzletét attól függően minősül pénzügyi szolgáltatásnak, hogy külön jogszabály szabályozza-e? Három törvényi rendelkezés a felek jogai az opciós ügyletekkel van tehát, amely a bank- pénz- letéttel kapcsolatban külön jogszabályra utal, a bankletét szabályait meghatározó jogszabály mégsem létezik.