A jövő internetes bevételei
Tartalom
A reklámbevételek évek óta csökkennek, apad a vásárlóképes olvasótábor is, miközben az online lapok sem találják a jövedelmezőség vagy legalább a nullszaldó Szent Grálját.
- Az Internet Explorer is képes lesz a pop-up ablakok tiltására - HWSW
- Magyar Narancs - Külpol - Mínuszos hírek
- Mennyi az eladási opció
Megvizsgáltuk, ki merre keresi a jövő sikermodelljét. Drasztikusan csökkennek az újságok hagyományos bevételei.
A Pew Research Center számításai szerint ben az amerikai nyomtatott lapok még 49 milliárd dolláros print hirdetési bevétellel büszkélkedhettek: tíz évvel később viszont ez az összeg 18 milliárdra apadt, az online bevételeik pedig 2 milliárdról mindössze 3,5 milliárd dollárra emelkedtek. Ebben nagy szerepet játszik a reklámpiac átalakulása.
A kétezres évek elején az Egyesült Államokban még a bevételek 80 százaléka származott hirdetésekből, és csak 20 a közvetlen olvasói hozzájárulásból Nyugat-Európában ez az arány 65—35 volt, míg Japánban a hirdetések alig játszottak szerepet — a forex piaci tézis, amíg működött, 20—35 százalékos haszonkulcsot biztosított a tulajdonosoknak.
Ezzel szemben ma a The New York Timesnak például csak 37 százaléknyi bevétele érkezik hirdetésekből, digitális növekedésre pedig, ha van is esély, nem tudja pótolni az offline veszteségeket, hiszen a jövő internetes bevételei a Harvard A jövő internetes bevételei mellett működő Nieman Lab adatai szerint — a digitális reklámbevételeknek az Egyesült Államokban a 60, világszinten pedig a 90 százaléka a Google-nél és a Facebooknál köt ki.
A World Association of Newspapers and News Publishers WAN-IFRA hetven ország adatai alapján összeállított, tavaly év végi jelentése szerint továbbra is a nyomtatott sajtó termeli a globálisan csökkenő bevételek jelentős részét: közel 92 százalékát.
Kiszámoló Akadémia 1. előadás 2. rész - felirattal
A hirdetések helyett pedig elsősorban az olvasók tartják el a lapokat, az összbevételek átlag 56 százaléka származott ugyanis terjesztési értékesítésből. A tulajdonosok, ha nem szeretnének milliókat veszíteni, kénytelenek drasztikusan csökkenteni a kiadásaikat, amibe beletartozik a létszámleépítés is.
Továbbra is a műhold a válasz a jövő kérdéseire Abból az alkalomból, hogy az iparág újra pozitív évet zárt, a világ vezető műholdüzemeltetője, a SES Astra ig szóló előrejelzést adott ki a négy legjelentősebb műholdpiaci szegmensre videó, állandóhelyű hálózatok, mobilitás és kormányzati megoldások vonatkozóan, beleértve természetesen az egyre népszerűbb fedélzeti internetszolgáltatás jövőjét is. Nézzük meg, hogy a műholdipari óriás szerint hogyan alakul a jövő technológiája!
A fenti időszakban az amerikai nyomtatott lapoknál foglalkoztatott újságírók száma 66 ezerről 41 ezerre csökkent, míg a csak digitálisan megjelenő termékeknél továbbra is alig többen dolgoznak tízezernél.
A veszteségek az ország egyes részeit másként és másként érintik. Washingtonban és Los Angelesben valamelyest nőtt az újságírók száma, New Yorkban stagnál, máshol folyamatosak a létszámleépítések.
Miután az Amazon alapítója, Jeff Bezos megvette a Postot, az ezt követő digitális újítások révén megnőtt az online előfizetők száma. Bár a bevételek így jóval elmaradnak a nullszaldóhoz szükségestől, Bezosnak nagy tervei vannak a lappal; főként a digitális üzletágban vár komoly hasznot.
Százmilliós bevételt remél például attól, hogy a lap digitális szerkesztői felületét más újságok számára is elérhetővé teszi.
A tulajdonos optimizmusáról árulkodik az is, hogy a Post nemrégiben több tucat újságírót vett fel. A tartalmon ez meg is látszik: a washingtoni kormányzati apparátusról, a belpolitikáról és nemzetbiztonságról szóló témák terén ma a Post mindenkit ver Amerikában.
Szám:
Donald Trump választási győzelme sem jött rosszul a kritikus sajtónak. A Times például fél év alatt ezer új online előfizetőre tett szert — jóllehet továbbra is a nyomtatott lap a kiadó fő bevételi forrása.
Űrvilárohamjelvenyek.hu - Továbbra is a műhold a válasz a jövő kérdéseire
Mindezt úgy, hogy az áremelések folyamatosak, és a print hirdetési bevételek is drasztikusan csökkennek: tavaly novemberben például a lap arról tájékoztatta a befektetőket és az olvasókat, hogy a nyomtatott lap hirdetési bevételei a harmadik negyedévben a megelőző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal estek, s ezt az online hirdetési bevételek növekedése sem tudta kompenzálni. A cél mindenesetre az, hogy ra millióra nőjön az online előfizetésekből és reklámokból származó bevétel — kérdés, hogy a Trump-effektus mennyire lesz tartós, és mennyien lesznek hajlandóak a mostani kedvezményes előfizetések lejárta után teljes áron is előfizetni a lapra.
De legalább már nincs csődközelben a Times, mint amikor ben Carlos Slim mexikói milliárdosnak kellett millió dollárral kisegítenie.
- Fnmax bináris opciós kereskedési vélemények
- Facebook Az Internet Explorer is képes lesz a pop-up ablakok tiltására [News.
- Cikk cakk jelző a bináris opciókhoz
S vajon hogyan lesz képes olvasottságát a jövő internetes bevételei váltani a brit The Guardian? A napilapnál az internetboom hajnalán eltökélték, hogy nagy nemzetközi online újsággá növik ki magukat, miközben megtartották a nyomtatott megjelenést is. A print lap épp a napokban vált majd kisebb, ún. Irodát nyitott az Egyesült Államokban és Ausztráliában is, s ma már havi millió egyedi látogatóval büszkélkedhet — de a várt online reklámbevételek nem akartak jönni.
Továbbra is a műhold a válasz a jövő kérdéseire
Az újságot kiadó alapítvány veszteségei az elmúlt években csak nőttek, s többen már azt pedzegetik, vajon tíz év múlva marad-e még valami az alapítványt felügyelő Scott Trust vagyonából. A lap — amely ragaszkodik a tartalomszolgáltatás ingyenességéhez — egy ideje önkéntes hozzájárulásokra biztatja az olvasóit. Ez a kampány állítólag sikeres, a Guardian elérte, hogy az előfizetésekből és adományokból ugyanannyi bevétel folyjon be, mint a hirdetésekből.
Ezt állította legalábbis nemrég Katharine Viner, a lap főszerkesztője a Financial Timesnak.
A terv szerint az olvasói adományozással re már nullára kéne kijönni — de kérdéses, hogy ez menni fog-e újabb elbocsátások nélkül. És kétséges az is, hogy az adományokra építő modellt nagyobb számú újság sikerrel alkalmazhatja-e.
Michael Haller, az Universität Leipzig nyugalmazott professzora, a talán legismertebb német újságírás-kutató szerint a szociálisan érzékeny, értelmiségi, idealista olvasóközönséggel megáldott újságok esetében akár működhet is — korlátozottan. Modell modell hátán Az elmúlt években a kieső bevételek pótlására kifundált, számos új módszer egyike az ún.
A cégek nem közvetlen, ún. A Guardian például az Amazon Bosch c. A New York Times a Samsungtól kapott 14 millió dollárt, hogy fokos videosorozatot gyártson. A cég nem befolyásolhatta a tartalmat, de sokan úgy látták, a szponzorált anyag túlságosan is előkelő helyen jelent meg az oldalon, s aggódni kezdtek a Times szerkesztői függetlensége miatt.
Mínuszos hírek
A nagyobb szerkesztőségekben már így is a múlté az értékesítési csapat és a tartalomgyártók közé húzott áthatolhatatlan fal. A New York Times okos ötlete volt az is, hogy adakozó kedvű olvasókkal vásároltassanak előfizetést diákoknak. Arról, hogy mennyi pénzt hozott ez a konyhára, a metatrader 4 letöltés ubuntu nem közölt részletes adatokat, de azt elárulta, hogy több mint 15 ezren adakoztak, a legkisebb adomány 4 dollár, a legnagyobb egymillió dollár volt, Ennek is köszönhető, hogy a lap második negyedévében azzal büszkélkedhetett, hogy egy év alatt 1,3 millió új digitális előfizetőre tett szert.
Németországban a Spiegel Online azon kevesek egyike, amely profitot tud termelni szimplán az online hirdetések révén, mivel már a kétezres évek elején hatalmas elérést produkált. Az egyetlen, csak interneten megjelenő német hírlap, a Netzeitung képtelen volt túlélni, a legtöbb hagyományos német lap helyzete viszont stabilnak mondható.
Rovat: Adó Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
Haller ennek ellenére úgy véli, az előfizetés és a hirdetés mellett az újságoknak a brandjükre építve új szolgáltatásokat is kell kínálniuk. Egyes piaci szereplők annyira belejöttek a bevételek diverzifikálásába, hogy a hírgyártást jószerivel kiegészítésként végzik. Hasonló digitális modellben gondolkozik a norvég Schibsted is, amely számos fizetős online projektet indított — például egy meglepően sikeres fogyókúrás szolgáltatást, és nagyot tarol az online fociközvetítéseken is —, a híreket viszont továbbra is ingyen olvashatják az olvasók.
A szintén norvég Amedia csoport pedig a méretéből húzott hasznot.
Digitális előfizetési rendszerével 62 lap tartalmához ad hozzáférést, aminek köszönhetően most több mint félmillió előfizetője van. Ez az ötmilliós Norvégiában nem kis teljesítmény.
A prémium információkkal kereskedés bajnokai a Bloomberg és a Reuters, a jövő internetes bevételei pénzügyi és befektetési információkat szolgáltatnak tehetős ügyfeleknek, többek között nagy pénzügyi szervezeteknek. A Bloomberg — ban kiszivárgott belső anyagai szerint — nagyjából 20 ezer dollárt kér el egy ilyen előfizetésért, a nagyobb pénzügyi cégek pedig sokszor több száz előfizetést is vesznek, hiszen a Bloomberg-terminált egyszerre csak egy ember tudja használni.
Abban az évben a pénzügyi szolgáltatások a cég 8 milliárd dolláros bevételének 85 százalékát adták. A kisebb lapok is próbálkoznak a felhalmozott tudás alternatív értékesítésével: a berlini Tagesspiegel a jövő internetes bevételei és üzletembereknek a jövő internetes bevételei a politika más és más területeit figyelő heti összefoglalókat és háttéranyagokat, az amerikai ProPublica portál az oknyomozásai során készített adatbázisait értékesíti nagy sikerrel.
A német Taz pedig kocsmát üzemeltet és utazásokat kínál, ahol a lap szerkesztői és helyi tudósítói avatják be az olvasókat egyes országok titkaiba. Az online tartalom fizetőssé tétele viszont a legtöbb esetben nem tűnik járható útnak.
Melyik adóból fizetjük a legtöbbet?
A CJR vizsgálata azt találta, hogy a nagyobb amerikai lapok paywalljai közül több is kijátszható: a cikkek keresőoldalon vagy közösségi médián keresztül való megnyitásával, a sütik törlésével vagy a böngésző privát üzemmódban való használatával akár korlátlanul is hozzáférhetők a tartalmak. Az olvasók fizetésre bírása a pénzügyi lapoknál, illetve a hűséges olvasóközönségre építő olyan réteglapoknál működik, mint a francia A jövő internetes bevételei, a holland De Correspondent vagy a dán Zetland.
Elvész a tartalom A zsugorodó bevételek, a piac szűkülése miatt az újságíróknak is egyre többet kell írniuk egyre rövidebb idő alatt, s így csökken a kapacitás az oknyomozó tartalmakra. James T. Hamilton, a Stanford University közgazdászprofesszora megpróbálta az elmúlt évek Pulitzer-díjas oknyomozó cikkeit a társadalmi hasznuk alapján értékelni.
Jó pár ilyen írás hónapokig készült, volt, amelyikre ezer dollárt is elköltött a szerkesztőség.
