Ez maga a borzalom

 Frederich A. Barber:  Ez maga a Borzalom

 

"Minden háborús történetnek három oldala van. Az ő oldaluk, a mi oldalunk és az igazság."

 

 Figyelem felhívás!

 Csak erős idegzetűeknek!

 A nyugalom megzavarására alkalmas képek lesznek láthatóak!

 

"Az ember nem csak parancsra hanem kéjből is öl!"

Az I. Világháború borzalmas eredménye képekben.

Habár mi is az állatvilág szerves részét képezzük, de a pusztításnak erre az eredményére, csak mi emberek vagyunk képesek. Erkölcsi kötelesség, hogy az emberek lássák, hogy mi az, aminek nem szabad megismétlődnie soha. Amennyiben újra és újra megismétlődik, és lássuk be, megismétlődik, bár nem ekkora mértékben, akkor a végeredmény természetesen borítékolható.

A hiteles és eredeti fényképek megütközést válthatnak ki a békeszeretőkből és az idealistákból. A militaristák törekvései gyakran érzelmileg hatékonyabbak, sikeresebbek, tisztán látóbbak  és reálisabbak, mint a békemozgalmak szentimentális és látnoki elképzelései.

A fényképezés technikai feltételeit, vagyis a fény optikai és kémiai hatását már korábban ismerték. A fényképezőgép őse, a camera obscura képalkotását már az arabok is feljegyezték i.sz. 900 körül. Használata a 17. század óta széles körben elterjedt a művészek között. Az ezüstsók fényérzékenységét pedig a 18. század elején fedezte fel Johann Heinrich Schulze német vegyész. Mindehhez döntően hozzájárult a valósághű művészetábrázolás fő társadalmi bázisának, a polgárságnak a szemlélete. A 19. század legfőbb irányzata a Biedermeier, a gépek, a technika iránti tisztelet, modernség, illetve az ezek által a valósághű ábrázolásra való törekvés mintegy szükségszerűvé tette a fotográfia feltalálását. Az igény megjelenésével egyidejűleg, egymástól függetlenül több kutató is megoldotta a camera obscura által rajzolt kép rögzítésének technikai problémáját. Az egyik első sikeres „maradandó” fénykép 1827-ból: Kilátás a dolgozószobából‎. A felvételt Joseph Nicéphore Niépce, a fotográfia egyik feltalálója készítette több mint 8 órás expozícióval. Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmányát Daguerre pártfogója, Arago, a nagy tekintélyű fizikus és csillagász 1839. január 7-én jelentette be a Francia Akadémián. Miután a francia állam a találmányt életjáradék fejében megváltotta, a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Ugyanez év augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette, a vegyi eljárást részletezve ismertette a dagerrotípia készítését. Ezt a napot, 1839. augusztus 19-ét tekinthetjük a fényképészet megszületésének.

A lentebb látható képek, hatásában a militaristák realizmusát mutatják be. Itt nincsenek előítéletek, csak az, amit a fényképezőgép látott. Ez maga a nyers, valóságos háború.

Ezek a fotók nem mutatják meg a háború utóhatását, a háború utáni évek végtelen szenvedését. Viszont, önmagában is megdöbbentőek. Sokan közülünk első kézből láthatják eme képeket. A képek előre vetítik az emberi haladást, a fotók megmutatják, hogy valóban ez lehet-e a felpezsdített erkölcs, a hazaszeretetet, a dicsőséges hagyomány vagy az inspiráció célja.

Egy ponton nincs különbség és nagy az egyetértés a militaristák és a béke szerelmesei között. Mindannyian hisznek a honvédelemben. Talán ennek elérésének eszközeiben lehetnek különbségek vagy talán mégsem.

Amikor harcolni kell egymással, akkor magunkat is elpusztítjuk valamilyen mértékben. A nagy nemzetek manapság 5,000,000,000 dollárt költenek fegyverkezésre.

Ez a mű egy csendes munka. A jelenetek elmesélik a tényleges befejezést, a szörnyű elkerülhetetlent és megmutatja azt, hogy milyen lesz az, amikor a háború ismét visszatér egy őrült és barbár üzlet képében. Vassili V. Verestchagin megfestette „A Hódítók” című festményét és hitelesen ábrázolta a világ nagy katonai hőseit, amint egy elhagyatott táj közepén lovagolnak, az út szélét sorba rakott meztelen halottak között. A cári kormány nem tette lehetővé számára, hogy Oroszország területén ez a kép bemutatásra kerülhessen. Ez a kép, az egyik volt az első törekvések között, hogy reálisan felvesse számunkra az igazságot a háborúkról.

Egy amerikai elnök egyszer ezt mondta egy nagy bank küldöttségének: „Nemzetünk fiai kevesebbet tanultak a valóságos hétköznapi életről, mint a romantikus és kalandos háborúkról.”

A nemzetek továbbra is összjövedelmük háromnegyedét fizették-, fizetik és fogják kifizetni háborús erőfeszítésekre. Az alapelv állítólag a megelőzésen múlik.

A kamera viszont egy áldásos dolog, hiszen az ókor és a középkor nagy csatái kizárólag a lelki szemeink előtt jelenhetnek meg. A végeredmény mindig ugyanaz volt. Sebesültek, és halottak ezrei, de képek nélkül. Valószínűleg nincs is rájuk szükségünk, és kizárólag a csatajeleneteket néznénk meg úgy, hogy nem gondolnánk bele abba, hogy mi maradt a csaták után a harctereken. A kamera viszont biztosítja számunkra a tagadhatatlan tényeket. A kamera minden nyelven beszél és minden határon keresztül mutat.

Az alábbi fotók több ezer magángyűjteményekben lévő fotók közül lettek kiválogatva. Minden ember tudta/tudja, aki részt vett bármelyik háborúban a történelem folyamán, hogy az ilyen jelenetek szinte mindennapiak a frontokon. A túlélők agyába mélyen belevésődtek, és életük végéig hordozták magukkal emlékképeiket.

Az alábbi képekért köszönet illeti az Egyesült Államokból, Németországból, Angliából, Franciaországból Lieut. G Burling Jarrte, Mr. George H. Grubb, Mr. Brooks CH és Mme Lilian Cridler Segonne-t. Köszönet illeti meg a Les Archives Photograpigues d’Art et d’Historie hivatalos francia fényképeit, a Societas-Vergal, Frankfurt engedélyéért, az International News Photos Inc, az Acme  News Photos  és aNear East Foundation Photos képeit, amelyek a Keleti fronton készültek.

Az indulás

és sokan így jöttek vissza

akik elindultak

és akik sosem jöttek vissza

hátborzongatóan is haza lehetett jönni

egy anya fia

légnyomás

a legyek

 

szállítás

hideg acél

a csata termése

a vadászok

maradványok

valóság

roncsok

lovak

étel

szögesdrót, hírvivő-kutya csapda

szögesdrót ember csapda

akasztás

kivégzés

tank

géppuska fészek

géppuska fészek

segítségnyújtás a Vöröskeresztes szekérnek

segítségre várva

a hősök mezeje

vizes temetés

utcai harcok

elhagyatottak

csontok

az őrhely

leszakadt fejjel

összegyűrve

4 liter vér

megfulladva

örök pihenő

a srapnel műve

az örök álom

katonák

civilek

éhezők

kiéhezettek

törmelékek között

elhagyatottan a csatatér mögött

ahol számukra minden véget ért

számára is

Vaskereszt

a vég kezdete

nincs menekvés

az utakon

hordágyak

tele töltve