NAV - Magyar oldalak

Nyugati internetes bevételek

A reklámbevételek évek óta csökkennek, apad a vásárlóképes olvasótábor is, miközben az online lapok sem találják a jövedelmezőség nyugati internetes bevételek legalább a nullszaldó Szent Grálját. Megvizsgáltuk, ki merre keresi a jövő sikermodelljét. Drasztikusan csökkennek az újságok hagyományos bevételei.

A Pew Research Center számításai szerint ben az amerikai nyomtatott lapok még 49 milliárd dolláros print hirdetési bevétellel büszkélkedhettek: tíz évvel később viszont ez az összeg 18 milliárdra apadt, az online bevételeik pedig 2 milliárdról mindössze 3,5 milliárd dollárra emelkedtek.

Ebben nagy szerepet játszik a reklámpiac átalakulása. A kétezres évek elején az Egyesült Államokban még a bevételek 80 százaléka származott hirdetésekből, és csak 20 a közvetlen olvasói hozzájárulásból Nyugat-Európában ez az arány 65—35 volt, míg Japánban a hirdetések alig játszottak szerepet — a modell, amíg működött, 20—35 százalékos haszonkulcsot biztosított a tulajdonosoknak.

Ezzel szemben ma nyugati internetes bevételek The New York Timesnak például csak 37 százaléknyi bevétele érkezik hirdetésekből, digitális növekedésre pedig, ha van forex euro dollar előrejelzés ma esély, nem tudja pótolni az offline veszteségeket, hiszen — a Harvard University mellett működő Nieman Lab adatai szerint — a digitális reklámbevételeknek az Egyesült Államokban a 60, világszinten pedig a 90 százaléka a Google-nél és a Facebooknál köt ki.

A World Association of Newspapers and News Publishers WAN-IFRA hetven ország adatai alapján összeállított, tavaly év végi jelentése szerint továbbra is a nyomtatott sajtó termeli a globálisan csökkenő bevételek jelentős részét: közel 92 százalékát.

A hirdetések helyett pedig elsősorban az olvasók tartják el a lapokat, az összbevételek átlag 56 százaléka származott ugyanis terjesztési értékesítésből. A tulajdonosok, ha nem szeretnének milliókat veszíteni, kénytelenek drasztikusan csökkenteni a kiadásaikat, amibe beletartozik a létszámleépítés is.

A fenti időszakban az amerikai nyomtatott lapoknál foglalkoztatott újság­írók száma 66 ezerről 41 ezerre csökkent, míg a csak digitálisan megjelenő termékeknél továbbra is alig többen dolgoznak tízezernél. üres helyek otthonról

A veszteségek az ország egyes részeit másként és másként érintik. Washingtonban és Los Angelesben valamelyest nőtt az újságírók száma, New Yorkban stagnál, máshol folyamatosak a létszámleépítések. Miután az Amazon alapítója, Jeff Bezos megvette a Postot, az ezt követő digitális újítások révén megnőtt az online előfizetők száma. Bár a bevételek így jóval elmaradnak a nullszaldóhoz szükségestől, Bezosnak nagy tervei vannak a lappal; főként a digitális üzletágban vár komoly hasznot.

Százmilliós bevételt remél például attól, hogy a lap digitális szerkesztői felületét más újságok számára is elérhetővé teszi. A tulajdonos optimizmusáról árulkodik az is, hogy a Post nemrégiben több tucat újságírót vett fel. A tartalmon ez meg is látszik: a washingtoni kormányzati apparátusról, a belpolitikáról és nemzetbiztonságról szóló témák terén ma a Post mindenkit ver Amerikában. Donald Trump választási győzelme sem jött rosszul a kritikus sajtónak.

A Times például fél év alatt ezer új online előfizetőre tett szert — jóllehet továbbra is a nyomtatott lap a kiadó fő bevételi forrása.

Mindezt úgy, hogy az áremelések folyamatosak, és a print hirdetési bevételek is drasztikusan csökkennek: tavaly novemberben például a lap arról tájékoztatta a befektetőket és az olvasókat, hogy a nyomtatott lap hirdetési bevételei a harmadik negyedévben a megelőző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal estek, s hogyan lehet kereskedni a hírek bináris opciós videóival az online hirdetési bevételek növekedése sem tudta kompenzálni.

A cél mindenesetre az, hogy ra millióra nőjön az online előfizetésekből és reklámokból származó bevétel — kérdés, hogy a Trump-effektus mennyire lesz tartós, és mennyien lesznek hajlandóak a mostani kedvezményes előfizetések lejárta után teljes áron is előfizetni a lapra.

nyugati internetes bevételek jó forex jelek

De legalább már nincs csődközelben a Times, mint amikor ben Carlos Slim mexikói milliárdosnak kellett millió dollárral kisegítenie. S vajon hogyan lesz képes olvasottságát pénzre váltani a brit The Guardian?

nyugati internetes bevételek egy befektető vásárolt vételi opciót

A napilapnál az internetboom hajnalán eltökélték, hogy nagy nemzetközi online újsággá növik ki magukat, miközben megtartották a nyomtatott megjelenést is. A print lap épp a napokban vált majd kisebb, ún. Irodát nyitott az Egyesült Államokban és Ausztráliában is, s ma már havi millió egyedi látogatóval büszkélkedhet — de a várt online reklámbevételek nem akartak jönni.

nyugati internetes bevételek pénzt keresek

Az újságot kiadó alapítvány veszteségei az elmúlt években csak nőttek, s többen már azt pedzegetik, vajon tíz év múlva marad-e még valami az alapítványt felügyelő Scott Trust vagyonából.

A lap — amely ragaszkodik a tartalomszolgáltatás ingyenességéhez — egy ideje önkéntes hozzájárulásokra biztatja az nyugati internetes bevételek. Ez a kampány állítólag sikeres, a Guardian elérte, hogy az előfizetésekből és adományokból ugyanannyi bevétel folyjon be, mint a hirdetésekből.

Mínuszos hírek

Ezt állította legalábbis nemrég Katharine Viner, a lap főszerkesztője a Financial Timesnak. Nyugati internetes bevételek terv szerint az olvasói adományozással re már nullára kéne kijönni — de kérdéses, hogy ez menni fog-e újabb elbocsátások nélkül. És kétséges az is, hogy az adományokra építő modellt nagyobb számú újság sikerrel alkalmazhatja-e. Michael Haller, az Universität Leipzig nyugalmazott professzora, a talán legismertebb német újságírás-kutató szerint a szociálisan érzékeny, értelmiségi, idealista olvasóközönséggel megáldott újságok esetében akár működhet is — korlátozottan.

Modell modell hátán Az elmúlt években a kieső bevételek pótlására kifundált, számos új módszer egyike az ún.

nyugati internetes bevételek otthoni munka castellammare di stabia

A cégek nem közvetlen, ún. A Guardian például az Amazon Bosch c. A New York Times a Samsungtól kapott 14 millió dollárt, hogy fokos videosorozatot gyártson. A cég nem befolyásolhatta a tartalmat, de sokan úgy látták, a szponzorált anyag túlságosan is előkelő helyen jelent meg az oldalon, s aggódni kezdtek a Times szerkesztői függetlensége miatt.

nyugati internetes bevételek hogyan lehet bitcoinokat készíteni a vk ban

A nagyobb szerkesztőségekben már így is a múlté az értékesítési csapat és a tartalomgyártók közé húzott áthatolhatatlan fal. A New York Times okos ötlete volt az is, hogy adakozó kedvű olvasókkal vásároltassanak előfizetést diákoknak. Arról, hogy mennyi pénzt hozott ez a konyhára, a lap nem nyugati internetes bevételek részletes adatokat, de azt elárulta, hogy több mint 15 ezren adakoztak, a legkisebb adomány 4 dollár, a legnagyobb egymillió dollár volt, Ennek is köszönhető, hogy a lap második negyedévében azzal büszkélkedhetett, hogy egy év alatt 1,3 millió új digitális előfizetőre tett szert.

Németországban a Spiegel Online azon kevesek egyike, amely profitot tud termelni szimplán az online hirdetések révén, mivel már a kétezres évek elején hatalmas elérést produkált.

Az egyetlen, csak interneten megjelenő német hírlap, a Netzeitung képtelen volt túlélni, a legtöbb hagyományos német lap helyzete viszont stabilnak mondható. Haller ennek ellenére úgy véli, az előfizetés és a hirdetés mellett az nyugati internetes bevételek a brandjükre építve új szolgáltatásokat is kell kínálniuk.

Egyes piaci szereplők annyira belejöttek a bevételek diverzifikálásába, hogy a hírgyártást jószerivel kiegészítésként végzik. Hasonló digitális modellben gondolkozik a norvég Schibsted is, amely számos fizetős online projektet indított — például egy meglepően sikeres fogyókúrás szolgáltatást, és nagyot tarol az online fociközvetítéseken is —, a híreket viszont továbbra is ingyen olvashatják az olvasók.

Fake news: így kerülheted el az álhíreket!

A szintén norvég Amedia csoport pedig a méretéből húzott hasznot. Digitális előfizetési rendszerével 62 lap tartalmához ad hozzáférést, aminek köszönhetően most több mint félmillió előfizetője van. Ez az ötmilliós Norvégiában nyugati internetes bevételek kis teljesítmény. A prémium információkkal kereskedés bajnokai a Bloomberg nyugati internetes bevételek a Reuters, amelyek pénzügyi és befektetési információkat szolgáltatnak tehetős ügyfeleknek, többek között nagy pénzügyi szervezeteknek.

A Bloomberg — ban kiszivárgott belső nyugati internetes bevételek szerint — nagyjából 20 ezer dollárt kér el egy ilyen előfizetésért, a nagyobb pénzügyi nyugati internetes bevételek pedig sokszor több száz előfizetést is vesznek, hiszen a Bloomberg-terminált egyszerre csak egy ember tudja használni. Abban az évben a pénzügyi szolgáltatások a cég 8 milliárd dolláros bevételének 85 százalékát adták.

A kisebb lapok is próbálkoznak a felhalmozott tudás alternatív értékesítésével: a berlini Tagesspiegel döntéshozóknak és üzletembereknek készít a politika más és más nyugati internetes bevételek figyelő heti összefoglalókat és háttéranyagokat, az amerikai ProPublica portál az oknyomozásai során készített adatbázisait értékesíti nagy sikerrel. A német Taz pedig kocsmát üzemeltet és utazásokat kínál, ahol a lap szerkesztői és helyi tudósítói avatják be az olvasókat egyes országok titkaiba. Az online tartalom fizetőssé tétele viszont a legtöbb esetben nyugati internetes bevételek tűnik járható útnak.

A CJR vizsgálata azt találta, hogy a nagyobb amerikai lapok paywalljai közül több is kijátszható: a cikkek keresőoldalon vagy közösségi médián keresztül való megnyitásával, a sütik törlésével vagy a böngésző privát üzemmódban való használatával akár korlátlanul is hozzáférhetők a tartalmak.

Az olvasók fizetésre bírása a pénzügyi lapoknál, illetve a hűséges olvasóközönségre építő olyan réteglapoknál működik, mint a francia MediaPart, a holland De Correspondent vagy a dán Zetland. Elvész a tartalom A zsugorodó bevételek, a piac szűkülése miatt az újságíróknak is egyre többet kell írniuk egyre rövidebb idő alatt, s így csökken a kapacitás az oknyomozó tartalmakra. James T. Hamilton, a Stanford University közgazdászprofesszora megpróbálta az elmúlt évek Pulitzer-díjas oknyomozó cikkeit a társadalmi hasznuk alapján értékelni.

Jó pár ilyen írás hónapokig készült, volt, amelyikre ezer dollárt is nyugati internetes bevételek a szerkesztőség. A News and Observer cikksorozata például azt mutatta be, hogy Észak-Karolinában nyolc év alatt feltételesen szabadlábra helyezett bűnelkövetőt kellett utólag gyilkosság miatt elítélni. A cikksorozatot elbocsátások és törvénymódosítások követték, így Hamilton számítása szerint az írással járó társadalmi haszon a költségének közel szorosa lett, az újságnak viszont az összeg nem térült meg.

A Mother Jones magazin ezer dollárt költött a magánbörtönökben virágzó korrupciót feltáró cikkére, ami viszont csak 5 ezer dollárt hozott be a mellé pakolt bannerreklámok révén. Az idén Pulitzer-díjjal kitüntetett iowai családi vállalkozás, a Storm Lake Times, inkább csak nyugati internetes bevételek.

De nemcsak az oknyomozás él át nehéz éveket, hanem a bulvár is.

Szokott neten árulni? Így kell adóznia!

Daniel Hallin, a University of California San Diego neves médiakutatója arról beszélt a CJR-nak, hogy a bulvárlapok elveszítették a régi vonzerejüket, szinte minden online lap tömegesen gyártja azokat a szenzációhajhász tartalmakat, amelyek korábban a tabloidok specialitásai voltak. Rupert Murdoch médiamágnás brit bulvárlapja, a The Sun például bukdácsol és vastagon mínuszban van, sikersztorinak számít viszont az ingyenes Metro, amely lassan megelőzi a The Sunt a brit piacon.

A hirdetők szeretik, mert a lapon keresztül könnyen elérik a 18 és 44 év közötti, állással rendelkező és költeni is hajlandó közeget — csakhogy a Metro munkatársai alig végeznek újságírói munkát, nem derítenek ki semmit, csak újrahasznosítják a más lapokban már megjelenteket.

Érdekesség, hogy a minőségi brit lapok ot lényegesen jobb állapotban zárták, mint a bulvárra szakosodott nyugati internetes bevételek az ugyancsak a Murdoch által tulajdonolt The Times eladott példányszáma például növekedett is.

A neten a nagyobb magazinoknak is jelen kell lenniük, ám az online tartalmakat nem tudják olyan alaposan ellenőrizni, mint teszik azt a printben. A The New Yorkernél vagy a The Nationnél az elkészült cikket az erre szakosodott munkatárs sőt, munkatársak pontról pontra újra ellenőrzi khogy minden forrás és minden idézet biztosan helytálló legyen.

Ezt az időigényes munkát az interneten már nem lehet elvégezni.