SdKfz.8 DB10 "gepanzerte" prototípus egy lengyelországi folyóból

1945. január 18-án a német Luftwaffe egyik tüzérségi vontatója visszavonulás közben megpróbált átkelni a lengyelországi Pilica folyón. A terv az volt, hogy a lánctalpas jármű a sekély folyón átgázolva jut át a túlpartra. Sajnos a tervtől eltérően a valóság másként alakult és a vontató a laza folyómederben elakadt.

A háborús körülmények közt a vontatás lehetetlennek tűnt és a járművet a személyzete hátrahagyta. Az első kísérletet a vontató kiemelésére a lengyel hadsereg utászai tették még 1957-ben ám akkor sikertelenül jártak és szükségmegoldásként a felépítményt lerobbantották. Az újabb kísérletre 1998-ig kellett várni. Ekkor a Pilica és Nadpilicza Barátai Egyesület Andrew Kobalczykiem segítségével újfent megpróbálkoztak a feltárással és erőfeszítéseiket siker koronázta.

 A feltárás során döbbentek rá a kutatók, hogy nem egy szimpla SdKfz 8 / DB 10-es tüzérségi vontató (melyből 4000 darab készült a háború során) pihent a folyómederben, hanem egy erre az alvázra épített 12 mm-es páncélzattal ellátott prototípus, melyből ez az egyetlen darab létezik a világon. A kiemelés után rögtön hozzáfogtak a felújításhoz, melyet a Tomaszów Mazowiecki "Demobil” cég munkatárasai végeztek és a jármű 2003-ban készült el teljesen.  A jármű alvázszáma (fahrgestellnumber) 441280, mely alapján kideríthető volt, hogy 1943-ban készült a Daimler-Benz Stuttgart-i gyárában.

Az első motorindításra azonban még további két évet kellett várni. A felújítás során derült ki, hogy a jármű a német légierő kötelékébe tartozott egykoron és erre a legmeggyőzőbb bizonyíték a vontató előkerült rendszáma adta, mely WL 323863. A „WL” a német légierő rövidítése volt a 3. birodalomban.

A Sonderkraftfahrzeug 8 / DB 10 (vagy röviden Sd.Kfz. 8 /DB 10) („különleges gépjármű 8/DB 10”) a Sd.Kfz. 8-as német féllánctalpas vontató továbbfejlesztett változata, melyet széles körben használtak a második világháború alatt. A fő feladatköre nehéz lövegek vontatása volt. 1938 és 1945 között hozzávetőleg 4000 darabot gyártottak a járműből. A világháború alatt a németek által vívott összes hadjáratban bevetették. Az Sd.Kfz. 8 féllánctalpasnak létraalváza volt. A meghajtásról egy 185 lóerős, 12 hengeres, vízhűtéses, 8,52 literes Maybach HL 85 TUKRM benzinmotor gondoskodott. Egy ZF Spl. sebességváltója volt négy előre és egy hátra sebességfokozattal. A sofőr kiválasztotta a kívánt sebességfokozatot, majd a tengelykapcsoló pedál benyomásával kezdeményezte a váltást. Két üzemanyagtartályt építettek a járműbe, az egyik 40 literes, a másik 210 literes kapacitással rendelkezett. A kanyarodáshoz a lánctalpakat és a kerekeket is használták. A kormányművet úgy alakították ki, hogy enyhe kanyarodáskor csak a kerekek fordultak, de ha a kormánykereket jobban eltekerték, akkor a megfelelő lánctalpat lefékezte a rendszer. A meghajtó lánckerék a hagyományos fogas kialakítás helyett görgős kialakítású volt. A hátsó felfüggesztés hat dupla futógörgőt tartalmazott, melyeket torziós rugókkal felfüggesztett lengőkarok tartottak. Egy láncvisszafordító-feszítőgörgőt rögzítettek a jármű végébe, ezzel szabályozták a lánctalp feszességét. Az elülső kerekekhez laprugókat és lengéscsillapítókat használtak. A felső karosszériára építették az utasteret három ülőpaddal, ebből az egyiken ült a sofőr és a segédje, a másik kettő a személyzeté volt. A hátsó rakodótérbe építettek tároló rekeszeket, egyet-egyet oldalanként, kettőt pedig hátra. A szélvédőt előre lehetett hajtani, illetve le is lehetett szerelni. A karosszéria hátsó része fölé ponyvatetőt lehetett kifeszíteni. Kifeszített állapotban a szélvédőre kellett erősíteni. Az Sd.Kfz. 8 féllánctalpas vontatót 12 tonna vontatására tervezték, de a továbbfejlesztett DB 10 akár 14 tonna terhet is vontathatott

Sajnos nem volt lehetséges az eredeti 185 lóerős, 12 hengeres, vízhűtéses, 8,52 literes Maybach HL 85 TUKRM benzinmotor használata a sok hiányzó és nehezen pótolható alkatrész miatt. Azonban a restaurátorok találtak egy megoldást és a teljes jövőbeni helyreállításig a vontató „szívét” egy hasonló teljesítménnyel rendelkező orosz motorral pótolták. Szerencsére csak ezt az egy fő alkatrészt kellett pótolni, mert az eredeti váltót és hajtásrendszert teljes egészében sikerült felújítani.

Maybach HL 85 TUKRM benzinmotor

Az első sajátlábon megtett méterek 2005 júniusában jött el. Július 31-én egy nagyszabású hadijátk keretében a nagyközönség számára is bemutatták a felújított és működőképes lánctalpas relikviát.

A jármű teljesen működő képes és a nagyközönség számára is megtekinthető a Lengyelországi Tomaszów Mazowiecki településen található történeti skanzenben.

Skansen Rzeki Pilicy, A. Frycza Modrzewskiego 9/11, 97-200 Tomaszów Mazowiecki tel. (44) 723 00 03 http://www.skansenpilicy.pl/

 

Forrás:

http://www.skansenpilicy.pl/

https://hu.wikipedia.org